A Zalakoppányban talált kőbalta valószínűleg keltakori. (Forrás: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960) Régészet • Korek József: Adatok Zala megye őskorához (72. oldal))
Zala megye területén több fontos magaslati, erődített település is ismert a késő bronzkorból, melyek szintén az urnamezős kultúra idején élhették virágkorukat: Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Ke-mendollár-Várdomb, Keszthely-Fenékpuszta, Oltárc-Márkihegy, Pölöske, Rezi-Vár,
Zalakoppány-Aszaltető. (Forrás: Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002) Száraz Csilla: Központok az őskorban (11. oldal))
Zalakoppány Koppány vezér birtoka volt. (Forrás: Pallas Nagylexikon.
http://www.kislexikon.hu/koppany_a.html)
A település legkorábbi írásos említése 1217-ből maradt fenn Kopan alakban. (Forrás:
http://www.zml.hu/adatbazisok/adatbazis.php)
Adózók összeírása:
1699 (év)
1, Koronczy György
2, Molnár Jakab
3, Futó György
4, Boncz Márton
5, Szina János
6, Németh István
7, Tóth András
8, Tánczos István
9, Orbán György
10, Pap Márton
11,Molnár ???
1701 (év)
1, Németh István
2, Koronczy György
3, Futó György
4, Orbán György
5, Boncz Márton
6, Tánczos István
7, Pap Márton
8, Molnár Mihály
1711 (év)
1, Büky Gergely
2, Horváth György
3, Molnár Ferenc
4, Koronczy Mihály
5, Szonkolos János
1713 (év)
1, Szina Mihály
2, Molnár Ferenc
3, Izsák Márton
4, Mátyás György
5, ??? Péter
6, Nagy Ferenc
7, Henczy Mihály
8, Büky Gergely
(Forrás: ZML)
Vajda-család, Rábabogyoszlói és Zalakoppányi: 1740. dec. 1-jén Mária Terézia Vajda Ferencnek adományt ad hat alsópatyi és hat zalakoppányi telekre, honnan a család a (nem mindig használt) második előnevét veszi. (Forrás: Balogh Gyula- Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. 160-162. oldal) "Régi nemes család, melynek tagjai közül többen viseltek elõkelõ közhivatalt. Vajda Balázs 1648-ban Rába-Bogyoszlóban lakott. 1688-ban Miklósról van emlités aki a vármegye által a rablók kiirtásával bizatott meg. 1689-ben Miklós alszolgabiróvá lesz. 1697-ben István él, 1714-ben Gáspár, 1717-1721-ben Zsigmond, fõszolgabiró, 1728-ban Ferencz, 1736-ban Ádám alszolgabiró, 1740-ben János, 1741-ben Vajda Ádám alispán, 1749-ben Zsigmond ügyvéd, 1754-ben Ádám fõjegyzõ, 1758-ban Sámuel, 1772-ben Imre, 1779-ben Ferencz, 1782-ben György, 1784-ben Mihály, 1792 Antal kir. tanácsos, alispán, Imre 1797-ben a nemesi felkelésnél mint kapitány s ugyancsak egy Imre az 1809-iki nemesi felkelésben mint fõhadnagy szolgált. E családból valók voltak az ujabb idõbõl : Vajda József a hatvanas években szombathelyi, Sándor német-ujvári fõszolgabiró és Vajda Elek 1863-ban közbátorsági fõbiztos." Forrás: Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely, Bertalanffy, 1894. 304 p.
http://193.225.149.5/vdkweb/vm_nemescsalad/001_forendu_V.html
Ördög-féle lélekösszeírás: zalakoppányi vezetéknevek és azok változatai az 1700-as évekből
1748/50 (év)
Abrahám, Bellaki, Boncz, Borosos, Bors, Borsos, Bödör, Brannat, Buky, Büky, Büksy, Farkas, Fútó, Hari , Henczi, Hencsy, Horváth, Isaák, Isák, Kadi, Katona, Kocsis, Koronczi, Kovács, Kozagi, Kozari, Kövér, Lakatos, Lengyel, Macsai, Marton, Mészáros, Molnár, Monos, Mukics, Nagy, Németh, Nitray, Nyitray, Osko, Pangecz, Pénzes, Puha, Rogán, Simon, Somi, Szabo, Takács, Totth, Varga, Velicsáz
1757 (év)
Anyos, Anyós, Balogh, Biri, Birkás, Biro, Bognár, Bohár, Boncz, Borsoss, Branat, Büksi, Bűksi, Cseresnyes, Csotár, Elek, Fekete, Ferencsik, Futo, Hajas, Hari, Hári, Henczi, Hetffe, Horváth, Isaac, Ivanics, Jáger, Kaldi, Kanasz, Katona, Kertai, Kiss, Kocsis, Koronczi, Kovács, Kozári, Kuzmics, Lakatos, Lakatos alias Kovács, Laki, Lengyel, Macza, Markus, Mesterházi, Mészáros, Molnár, Moraz, Nagy, Nitrai, Nitraj, Obren, Olaz, Pani, Panzer, Papp, Pieter, Pinzes, Puha, Repási, Salamone, Sina, Sima, Simon, Simonka, Somi, Sőrős, Süle, Szabó, Szabó alias Molnár, Szakacs, Szomi, Szarvas, Takacs, Takács, Totth, Tulla, Varga, Várda
1771 (év)
Acs, Babuk, Baján, Balás, Bálint, Balog, Barát, Benczik, Berke, Bédek, Biczi, Biczik, Biro, Biró, Bognár, Bohar, Bohár, Bonai, Boncz, Bonczok, Borsos, Bődőr, Bránnát, Buda, Bűksi, Cirkus, Czémán, Czinger, Czirok, Cseh, Dűh, Elekes, Farkas, Fársángh, Ferencsigh, Finta, Fitos, Fődes, Friss, Futo, Futó, Galamb, Gájer, Garzo, Gerencsér, Gerenczér, Győrke, Győrvári, Hajas, Halász, Hári , Hárÿ, Henczi, Herczeg, Hetfe, Hideg, Horvath, Horváth, Husz, Ila, Imrik, Isák, Ivanics, Ivánics, Juhász, Kádi, Káldi, Kámán, Kasza, Katona, Kator, Kerepesi, Kocsis, Koller, Koronczi, Kosa, Kovács, Kozári, Kozárÿ, Kozma, Kozmics, Kósa, Köcser, Kőcski, Köcskÿ, Kőveskuti, Kővér, Kurucz, Lakatos, Lakos, Lovas, Major, Marko, Márkus, Mesterházi, Mészáros, Mogényi, Molnar, Molnár, Monas, Monos, Mozer, Nagy, Németh, Nitrai, Nitraÿ, Novák, Obren, Odor, Olasz, Orczi, Oszko, Panem, Panger, Parti, Pellaki, Perger, Pécsek, Pénzes, Phűlőph, Pintér, Prádli, Prisnasics, Protár, Puha, Rab, Rákoczi, Ránics, Rosonics, Sabgyanics, Saliga, Saligha, Sebők, Selbeth, Simán, Simon, Simonka, Solts, Sonkolos, Sőőrős, Sücslerd, Sűcs, Szabadi, Szabo, Szabó, Szakál, Szakály, Szalai, Szalaÿ, Szarka, Szarvas, Szegleti, Szeglethi, Szomi, Szuper, Taba, Takacs, Takács, Talát, Tatár, Tot, Tott, Totth, Tőrők, Trájber, Tuta, Vajda, Varga, Vargha, Varro, Végh, Vitéz, Zrényi, Zsina
(Forrás: ÖRDÖG Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771))
Zalakoppány "kisközség Zala vármegye zala-eregszegi j.-ban (
1891) 1269 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral."
(Forrás: Pallas Nagylexikon http://www.kislexikon.hu/koppany.html)
Magyarország helységnévtára 1907 Zalakoppány
(Forrás: http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1907/index.html)
Zalakoppánynak 400 katonája védelmezte a hazát az I. világháborúban, ezek közül 53 hősi halált halt. 1932-ben avatták fel a hősi emlékművet Zalakoppányban. Az ünnepi beszédet Kósa József plébános mondta el. (Forrás:
http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28zalakopp%E1ny%29&s=SORT&m=3&a=rec)
Zalakoppányt 1984-ben beolvasztották Zalaszentgrótba.
A templomot 1756-ban Adonyi Bíró Márton , akkori veszprémi érsek építette.
Zalakoppány római katolikus temploma (Nagyboldogasszony) "támfallal kerített területen, dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i és D-i oldalához csatlakozó négyzet alaprajzú sekrestyével és melléktérrel. A Ny-i homlokzatának tengelyében nyíló kapu fölötti szoborfülkében Szűz Mária-szobor. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat.Berendezés: jellemzően 19–20. század; szószék, 18. század. Épült 1756-ban, barokk stílusban."
(Forrás: http://www.zalakanyar.hu/index.php?Page=PrinterBaratOldal&Cikk=20)
"Szentségimádás: március 29. és szeptember 30. Búcsú: augusztus 15."
(Forrás: http://nagyvofely.hu/zalaszentgrot-zalakoppany/templomok)
